EBPP.HU Zrt

Magyarországon az éves energiafogyasztás mintegy harmadát az épületek üzemeltetése teszi ki.
Hazánkban az energiafogyasztás nemzetgazdasági és lakossági szinten is magasabb, mint Nyugat-Európában. A háztartásokban, irodaházakban felhasznált energia jelentős része (kb. 75-85%-a) termikus jellegű, nagyrészt a fürdővíz melegítésére (12 hónapon keresztül), az épület fűtésére (kb. 190-220 napon át) és az épület hűtésére (kb. 90-110 napon át) fordítódik. A szükséges energiát rendszerint valamilyen fosszilis tüzelőanyag elégetéséből nyerjük.
A már ma is viszonylag könnyen elérhető alternatív megújuló energiát hasznosító berendezésekkel ennek az energia mennyiségnek kb. a harmadát lennénk képesek kiváltani, mégsem tesszük. Ennek egyik oka, hogy a piacon nagyon költséges és lassan megtérülő megoldások, rendszerek találhatók.
Alapvető kérdés, hogy az időben változékony meteorológiai körülményekhez és más – időben állandó, vagy lassan változó – környezeti feltételekhez (pl. domborzat, mikroklíma, városklíma, szélcsatorna hatás) mi módon illeszthető az épületek energiagazdálkodása.
A pályázott kutatás végső célkitűzése annak vizsgálata, hogyan lehetséges energiabiztonsági, környezeti és gazdasági szempontból optimális módon az építményeink fűtési és hűtési energiaigényét biztosítani egy olyan rendszer segítségével, amely képes a környezeti körülményekhez „házról-házra” okosan alkalmazkodni.
A kutatás keretében vizsgálni szándékozzuk az energiaigényeket befolyásoló időjárási és környezeti hatásokat. Az összegyűjtött adatok alapján – adatbányászati és gépi tanulási módszerek felhasználásával, és az eddigi alternatív energia hasznosítási projektek eredményeire alapozva – kidolgozzuk az intelligens, épületgépészeti informatika modelljét.

Az „intelligens ház” koncepció egyik centrális eleme a környezeti feltételek és a gépészeti megoldások közötti kapcsolatot megteremtő szabályozó rendszer. A kialakítandó szabályzó rendszer autonóm, öntanuló, figyelembe veszi a ház épületfizikai paramétereit, rövid távú időjárás változásokat és az épületben tartózkodók szokásait. Az összegyűjtött információk alapján megtervezi a ház optimális energiafelhasználását.

A rendszerintegráció során a szabályzó a házban található független energetikai rendszereket egy egymással összehangoltan működő egységként kezeli. Néhány napos (esetenként 24 órás vagy még rövidebb távú) helyfüggő időjárási előrejelzésekre és a közvetlen környezeti adatokra támaszkodva, öntanulás segítségével határozza meg a rendelkezésre álló épületgépészeti elemek számára az épület jellemzőinek megfelelő szabályozási görbéket.

A házban tartózkodók számára a lehető legnagyobb kényelem mellett alacsony üzemeltetési költséget igyekszik biztosítani. Amennyiben az épület fűtési és hűtési energiaszükségletét több alternatív technológia is kiszolgálja, a körülményekhez optimálisan alkalmazkodó és legkisebb költségű (azaz a leginkább energiatakarékos) sorrendben és terheléssel dönti el azok használatát. A kutatás egyik várható közvetett eredménye, hogy a rendelkezésére álló hagyományos és alternatív energetikai eszközök optimális kihasználása révén a legkevesebb külső (fosszilis) energia felhasználásával lerövidül az alternatív berendezések megtérülési ideje, miközben mérséklődik az energiahordozóktól való függőség is. A kutatás révén lehetővé válik az erőforrások ésszerűbb, takarékosabb felhasználása, a költségesebb környezetkímélő beruházások korábbi megtérülése. A kutatás végén azon kérdésre is választ kaphatunk, hogy a megújuló erőforrást használó berendezések hatásfoka mennyivel javítható, ha azokat egymással kombináljuk, illetve ha szabályozásukas intelligenssé tesszük.

Mivel az épületekben a felhasznált energia. 75-85%-a termikus jellegű, ezen kutatás elsődlegesen erre a területre koncentrál. Bár mérési adatokat korlátozott számú, de különböző méretű, rendeltetésű teszt épületekben (családház, irodaház) telepített érzékelő rendszerekből nyerjük, azonban a kapott eredmény várhatóan jól alkalmazható minden sok helyiséget tartalmazó, nagy kiterjedésű többlakásos épületnél, panelháznál, ipari és kommunális létesítménynél, ahol nem jelölhető ki egy referencia helyiség, amelynek hőmérsékletét a szabályozásnál alapul lehetne venni.